Kürtőskalács dalt írni… Nem tűnik egyszerű feladatnak. Milyen kritériumok alapján építettétek fel a számot?
Járási Laci: Olyan szempontok alapján, hogy azért ez a dal nem csak a
saját közönségünknek szól, hanem egy kicsit szélesebb kört kell
megfognunk vele. Miközben persze igyekszünk maximálisan megfelelni a
saját elvárásainknak is.
Jelenleg stúdióztok. Hogyan haladnak a második lemez munkálatai?
Fábián Tibor: Jól haladunk vele. Philipp Lacival dolgozunk, valamint
Takács „Jappán” Zoltán segíti a munkánkat producerként. Igazából úgy
gondoljuk, hogy október közepe felé kijöhetünk 2-3 új dallal,
kislemezzel, és decemberre tervezzük a nagylemezt. Az, hogy ez most CD
formában, digitálisan, vagy egyéb módon lesz elérhető, azt még nem
tudjuk. Tervek vannak… Dolgozunk...
Ez a korong mitől különbözik majd a B oldaltól?
Horváth Viktor: A legnagyobb különbség talán az, hogy egyik dal
sem lesz saját szerzeménye egyikünknek sem, az összes számot mi öten
hoztuk össze, mi dolgoztunk rajta, így talán sokkal egységesebb is lesz a
második lemez. Illetve ez most már tényleg az Indygo…
Melyik volt az első fesztivál, amin akár fellépőként, akár közönségként megjelentél?
Járási Laci: Az első fesztivál, amin életemben jártam, az a
Kazincbarcikai napok volt. Itt éltem át életem első koncert élményét,
egy Padödö fellépés volt Édesapám nyakában ülve néztem végig. A
fesztiválokkal egyetlen bajom van főleg. Van némi tisztaságmániám, így
nagyon rosszul viselem még részegen is, ha nem moshatok kezet, miután
zsíros kaját eszek kézzel, vagy csupa por, meg kosz vagyok. Tudom, egy
férfi legyen büdös, meg ilyesmi, bár gyanítom ezt a bölcsességet nem
olyan nők találták ki, akik valaha szexre kényszerültek egy fickóval,
aki nem fürdött 3 nap ivás után.
Mi a legnagyobb fesztiválos élményed?
András Attila: Talán a VOLT Fesztivált mondanám. Egy Manson
koncerten majd összevertem egy feketére festett arcú srácot. Nem bírt
magával. Mi székelyek nem viseljük jól a fölösleges kötekedést.
Mindannyian több formációban is zenéltek. Elmondhatjuk, hogy ennek
ellenére az Indygo zenekar a legfontosabb felállás mindenki számára?
Fábián Tibor: Abszolút beszélhetünk erről. Sajnos a mai magyar zenei
valóságnak köszönhetően több lábon kell állnunk ahhoz, hogy az a
bizonyos anyagai biztonság meglegyen. Viszont mindig van egy olyan dolog
az ember életében, ami úgymond pozitívum, és jó dolog. Ez számunkra az
Indygo. Mindenki igyekszik a maximumot nyújtani, mind az öten szinte
folyamatosan azon gondolkodunk, hogy hogyan lehetne előrébb jutni, és
egyre jobbá válni.
Mire vágytok a leginkább?
Fábián Tibor: Igazából mindenki arra vágyik, hogy minél több ember
szeresse az általa írt dalokat, és megtapasztalja a minél nagyobb számú
közönség előtt történő zenei pillanatokat.
Horváth Viktor: Minél korábban!
Járási Laci: Boldogságra vágyom. Azt gondolom, hogy ennek részese
az, amit Tibi már elmondott, de ez valójában egy kettőség is. Vágyom
arra, hogy minél kiegyensúlyozottabb legyen a magánéletem, miközben a
szakmai sikerek is fontosak, és az eddigi tapasztalataim szerint ez a
kettő egyszerre nem létezik. Azt kívánnám, hogy ez egyszer egyszerre meg
tudjon valósulni!