Mikor ismertétek meg egymást?
Toma: Legelőször még gyerekként, 2004-ben találkoztunk, a Regnum Marianum katolikus közösség egyik táborban. A vezetők közös szobába osztottak be minket.
Dani: Már a legelső témánk is zenével kapcsolatos volt, ugyanis mikor Toma bemutatkozott, én rögtön fennakadtam a vezetéknevén. Kiderült, hogy édesapja gyerekkorom egyik kedvenc előadójának gitárosa volt.
Toma: Danit ez teljesen sokkolta, emlékszem, egész hétvégén ez volt a téma. Már nagyon untam a végére. (nevet)
Dani: Tulajdonképpen Toma apukája volt az első szólógitáros, akit élőben zenélni láttam a színpadon!
2008-ban kezdtetek el együtt zenélni. Kinek a fejéből pattant ki a banda ötlete?
Dani: A tábor után sokáig nem találkoztunk, mígnem 2008-ban úgy alakult, hogy drága szüleim vettek egy lakást, mint később kiderült, pont a Tomáéké mellett. Véletlenül lettünk tehát szomszédok (ekkor még csak kis betűvel). Ráadásul a kertünk is közös, így egy perc nyugtom sincs. (nevet)
Toma: Én ekkortájt kezdtem el gitározni tanulni, persze csak magamtól. Dani már régóta zenélt, az első hónapokban egész délutánokat "jammeltünk" át hol az én, hol az ő nappalijában. Próbáltam jó sorrendbe rakni azt a három akkordot, amit tudtam.
Dani: Aztán ez a három akkord kibővült négyre, és ekkor Toma úgy érezte, hogy ez már elég az első dalához.
Toma: Persze, ehhez kellett ihlet is, ami természetesen egy be nem teljesült szerelem volt, tehát az első dalom igencsak depressziósra sikeredett. A családom nagyon megijedt, ezért gyorsan írtam egy másodikat is, ami inkább vicces lett, mint komoly. A Szétesem arról szól, hogy a szervezetem mennyire nem bírja az alkoholt.
Dani: Toma ezután rengeteg számot írt, de igazából ekkor még nem gondolkodtunk zenekarban.
Toma: Egészen 2009 őszéig, amikor is egy újabb regnumi táborozás kapcsán felkértek minket, hogy adjunk egy koncertet a záróesten.
Dani: Igazából, ez egy ugyanolyan tábor volt, mint ahol korábban megismerkedtünk, de ide már szervezőként mentünk, tehát picit magunkat kértük fel. Ha jól emlékszem, a mi ötletünk is volt, hogy milyen jó lenne csinálni egy koncertet a többieknek.
Toma: Szóval írtunk egy baromi hosszú setlistet, ekkor még főleg magyar slágerekkel, és csak egy-két saját szerzeménnyel. Dani elhívta a kőbányais zenészbarátait, hogy kísérjenek minket. Adtunk egy 2 és fél órás koncertet, nagyon nagy buli volt!
Dani: Nem is tudom, mikor jött a Szomszédok név. Az biztos, hogy eddig sose szerveztünk magunknak semmit, mindig csak akkor álltunk össze alkalmi felállásban, ha kaptunk egy felkérést. Ezen szeretnénk változtatni az idén.
Toma: Szeretnénk igazi zenekarrá válni, rendszeresen koncertezni, folyamatosan alkotni. Hivatalosan tehát csak most fogunk megalakulni.
Áprilisban megjelenik az első lemezetek. Miként születnek a dalok? Hogy állnak a munkálatok?
Áprilisban megjelenik az első lemezetek. Miként születnek a dalok? Hogy állnak a munkálatok?
Toma: A lemez készen van, május 15-én mutatjuk be az Iskolában! Mivel bemutatkozó albumról van szó, a Beköltözés címet adtuk neki. A lemezbemutatóig kétnaponta töltjük fel a dalokat YouTube csatornánkra. Az egyik számhoz klipet is forgattunk a múlthéten, ezt be is mutatjuk még a buli előtt. Május 15-től pedig lemez formájában is kapható lesz az album.
Dani: A dalokat alapvetően Toma írta egy szál gitárral, a hangszerelést és a felvételeket pedig én csináltam. A következő lemezt viszont szeretnénk már a zenekarral együtt kitalálni, kidolgozni.
Toma: Igen, ugyanis az idei év másik nagy változása, hogy megtaláltuk magunk mellé az elkötelezett zenésztársakat: Benit (dob), Gábort (basszusgitár) és Ádámot (billentyűk). Az elmúlt években általában "csak" rengumos programokon léptünk fel, ezek főként zártkörű bulik voltak, ahol szinte mindenkit ismertünk, tulajdonképpen a barátainknak zenéltünk.
Dani: A lemez elkészülésével viszont szeretnénk eljutni olyan emberekhez is, akik nem feltétlenül ismernek minket személyesen. Kíváncsiak vagyunk az elfogulatlan véleményekre, kritikákra.