Ugrás a fő tartalomra

Keresztes Ildikó: "Ez egy háromrétegű dal"


Keresztes Ildikó számára roppant pörgős volt a 2014-es esztendő, hiszen megállta helyét színházban, a Sztárban sztár 2. szériájában, sikeresen megrendezésre került jubileumi nagykoncertje, valamint piacra dobta első életrajzi könyvét is. Újra képernyőn láthatjuk a karcos hangú dívát, hiszen Hazám Hazád című számával bekerült A Dal 2015 műsorába. A zenét Pálvölgyi Géza, a szöveget pedig Márkus József szerezte.

Mesélj nekünk a Hazám Hazád történetéről! Kikkel dolgoztál együtt?

Igazából a szerző, vagyis Pálvölgyi Géza keresett meg ezzel a dallal, akivel több esztendőn át dolgoztunk együtt a 90-es évek elején. Gézának mindig is nagy rajongója voltam, követem a munkásságát, és szeretem, amit csinál. Nagyon örültem a megkeresésnek, annál is inkább, mert az előző szerzeménye, amit a Dal-nak szerzett, a Magányos Csónak, kijutott az Eurovíziós Dalfesztiválra (Tompos Kátya azonban visszalépett a versenytől, így 2009-ben Ádok Zoli képviselte hazánkat). Igyekeztem a szerző elképzeléseit a lehető legjobban reprodukálni, pedig megmondom őszintén, idén nem akartam elindulni A Dal-on!

Miért gondoltad úgy, hogy nem jelentkezel A Dal-ba?

Rettentően sűrű évem volt tavaly. Megjelent első életrajzi könyvem, jubileumi nagykoncertem volt, valamint jött a Sztárban Sztár is. Azt terveztem, hogy januárban elmegyek egyet pihenni. Éppen ezért fel is készítettem a szerzőt arra, hogy feléneklem neki ezt a dalt, de ha bekerült a műsorba, akkor lehet, hogy előadót kell váltania. Mikor kiderült, hogy bejutottunk a versenybe, nem volt szívem megtenni ezt sem magammal, sem pedig vele. Nem véletlenül válogatták be ezt a dalt, és most már nagyon szeretném elénekelni, átadni az embereknek.

Időközben megszeretted ezt a számot. Mi fogott meg benne végül?

Ez egy háromrétegű dal. Felfedezhető benne egy szerelmi szál, amely által „hazatalálsz”. Más megközelítésből pedig egyszerűen fantasztikus, hogy ma már az ember felül egy repülőre, és elutazik mondjuk Párizsba, vagy Londonba egy kávéra. Európában ma már nincsenek határok, és ez abszolút passzol A Dal témájához. Végül pedig ez a hazatalálás érdekes téma lehet olyan embereknek, akik olyan szerencsések, hogy két hazájuk van. Nekem is két otthonom van, Erdély és Magyarország. Iszonyatosan tartalmas dalnak érzem, és bízom benne, hogy a közönségnek is tetszik majd.

Idén új szavazásos rendszer van, miszerint a közönség ötödik zsűritagként, egy mobilapplikáció segítségével dönthet a produkciókról. Mit szólsz ehhez a változtatáshoz?

Igazából én nagyon szerencsésnek tartom azt a felállást, hogy van egy szakmai, hozzáértő zsűri, valamint ötödik tagként véleményt formálhat a közönség is.

Mit gondolsz A Dal 2015 mezőnyéről?

Bár furcsa lehet, de versenyhelyzetekben nem szoktam a mezőnyön gondolkodni. Ez a csapat nagyon tetszik nekem, örülök, hogy bent van példuál Tóth Vera, valamint Wolf Kati, akik régóta kolléganőim. Tetszik, hogy ott lesznek olyan fiatal mentoráltjaim, vagy nem mentoráltjaim, akikkel annak idején elkezdtük a tehetségkutatókat. Örülök a fiataloknak, akikkel még sosem találkoztam, és kíváncsi vagyok rájuk. Szeretem az ilyen fesztivál jellegű eseményeket, ahol ismerkedhetsz, zenészekkel beszélgethetsz, és jól érezheted magad ebben a közegben. Élvezem ezt az egészet, bár jobban örülnék, ha több ismert előadó bemerné vállalni ezt a műsort. Ezzel elérnénk, hogy tényleg csak a dalokról szóljon, és hogy a legjobb szerzemény képviselje hazánkat a nemzetközi versenyen.

A héten mutatod meg magad a műsorban.

Ez egy jóval letisztultabb produkció lesz, mint amit a Sztárban sztár-ban láthattak a nézők. Maga a dal nem egy fejen állós nóta. Még nincs meg teljesen, hogy milyen lesz a produkció, sokat gondolkodunk rajta. Mivel a dal egy nagyon letisztult lírai vonal, ezért valószínűleg ugyancsak letisztult formában fogom előadni.

Szerinted mitől szerepelhetne sikeresen Magyarország a nemzetközi versenyen?

A Dal kapcsán mindig két kategóriára osztják a szerzeményeket, vannak az Eurovíziós dalok, és a nem Eurovíziósak. Szerintem ez nem létezik. Csak mi, magyarok valamiért szeretjük a dolgokat beskatulyázni, mert ha nem tudjuk valamelyik kategóriába betenni az adott dolgot, akkor egyszerűen nem tudjuk megemészteni őket. Pedig szerintem Magyarország mindig akkor ért el jó helyezést a nemzetközi versenyen, amikor nem próbált meg beállni egyik sorba sem. Lásd, ott van Rúzsa Magdi, vagy éppen ByeAlex, aki bár mély mondanivalóval rukkolt elő, de ha először meghallgatod a számot, azt mondanád rá, hogy ez egy gyerekdal. Aztán itt van Kállay-Saunders András is, aki zeneileg bár modern, de témáját tekintve egy nagyon kényes dolgot feszeget a családon belüli erőszakkal. Röviden szólva, nem kellene mindenáron megfejtenünk a megfejthetetlent, és megfogalmaznunk a megfogalmazhatatlan. Egyszerűen csak önmagunkat kellene adnunk.

Eredetileg publikálva: BuliStar
Beszélgető partner: Nikkk